Vadiúj Legendás Állatok és Megfigyelésük könyv került ma a boltokba - külföldön legalábbis - mely talán eddig a legszebb kiadású példány. A benne levő illusztrációkat Olivia Lomenech Gill készítette, melyekből párat alább láthattok is.

Korábban persze már sok kiadása megjelent ennek az amúgy nem is hosszú könyvecskének. Az eredeti példány mintegy a Roxfort tankönyveként jelent meg piros borítóval, melyet Göthe Salamander írt - ami persze J.K. Rowlingot takarta és maga a könyv a Kviddics Évszázadaival együtt egy jótékony célt szolgáltak, a megvásárlásukkal a Comic Relief alapítványt támogathattuk.

Azóta boltokba került a keményfedeles bézs kiadás, majd a sokkal inkább gyerekbarát (vagy legalábbis aranyos borítója erre utal) és több illusztrációt, valamint 6 új lényt tartalmazó sárkányos borítójú könyv. Ezeken túl persze még más kiadások is léteznek, de amennyire én tudom (cáfoljatok meg, már jó magam is nehezen tudom követni) azok Magyarországon nem jelentek meg. A mostani kiadás annyiban talán kitűnik a többi közül, hogy az illusztrációival, lenyűgöző kinézetével leginkább a Jim Kay által illusztrált Harry Potter kötetekre hajaz. Érdekes módon ennek a könyvnek is két kiadása van, egy Bloomsbury-s, melyen az occamy látható, valamint a Scholasticos, amelyen pedig egy griff terpeszkedik.

Egy fél mondat erejéig megemlítést érdemel a Legendás Állatok eredeti forgatókönyves kiadása is, ami viszont nem összekeverendő a fentebb említett, tankönyv kiadásokkal! Ez a könyv ugyanis a tavaly mozikba került filmet, az Eddie Redmayne főszereplésével bemutatott Legendás Állatok és Megfigyelésük mozisikert reprezentálja. Ennek is természetesen megjelent magyar kiadása, mely megtalálható a könyvesboltokban. Ebben a könyvben illusztrációk nincsenek, de erre van egy másik könyv, ami meg inkább egy képes kalaúz a filmről.

Hogy a fentebb említett Olivia Lomenech Gill által illusztrált könyv magyarul is megjelenik-e, arról sajnos érdemi információt nem találtam eddig, de ha ti tudtok valamit róla, illetve ha kihagytam volna valamelyik szintén magyarul is megjelent Legendás Állatok könyvet, akkor írjatok nekem itt vagy a Transportus facebook oldalán.

A Harry Potter-filmekben Ron Weasley-t játszó Rupert Grinthez még csak most jutott el a Lost, de bármikor benne lenne a sorozat feltámasztásában.

Úgy tűnik, Rupert Grint nem igazán követi az aktuális tévés kínálatot, a DigitalSpynak arról mesélt, hogy most épp a 2010-ben véget ért Lost-ot nézi, az ötödik évadnál tart.

Egyébként nagyon tetszik neki a sorozat, jól megformáltnak tartja a karaktereket, így bármikor benne lenne, ha esetleg feltámasztanák a szériát – már csak azért is, mert a forgatási helyszín, Hawaii sem egy rossz hely.

Grint emellett imádja Stanley Kubrick munkáit, szerinte az Anthony Burgess könyvéből készített Mechanikus narancs a képernyőn is jól mutatna, bár azt még nem tudja, miként lehetne sorozattá formálni.

A színész arról is beszélt, hogy a Harry Potter-filmekkel egyelőre elég volt neki a fantasy műfajából, szeretne inkább realisztikusabb történetekben szerepelni. Új sorozata, a Sick Note hamarosan indul egyébként, ebben az összeállításban ajánlottuk is.

Ma, október 31.-e, Halloween napja van, mely Harry Potter univerzum szempontjából több fontos évfordulót is jelent.

¤ Ezen a napon, 1492-ben fejezték le (majdnem tökéletesen) Félig Fej Nélküli Nicket.
¤ Ezen a napon, 1981-ben támadta meg Voldemort Godric's Hollowban James és Lily Pottert, valamint fiúkat, Harryt. James és Lily ezen a napon meghaltak. Harryből pedig a kis túlélő lett.
¤ Ezen a napon, 1991-ben egy trollal küzdenek meg a női WC-ben Harry, Ron és Hermione. Ettől a naptól kezdve válnak igaz barátokká.
¤ Ezen a napon, 1992-ben Félig Fej Nélküli Nick elhalálozásának 500. évfordulóját ünneplik meg. Ugyanezen napon Ginny Weasley által Tom Denem naplója kinyittatja a Titkok Kamráját, 50 éve első ízben.
¤ Ezen a napon, 1993-ban Sirius Black bejut a Roxfortba és megtámadja a Kövér Dámát, miután a portré nem engedi be őt a Griffendél klubhelyiségébe. Aznap a diákok a Nagyteremben alszanak.
¤ Ezen a napon, 1994-ben Fred és George Weasley korkorrigálóval a Tűz Serlegéhez férkőznek. Hagridról kiderül, hogy vonzódik Olympe Maxime-hoz. Valamint ugyanezen napon kiválasztják a Trimágus Tusára a három kiválasztottat, valamint Harryt negyedikként.

Daniel Radcliffe teljesen érthető módon szeretett volna továbblépni végre a Harry Potter-filmek világán, több alkalommal is kifejtette, hogy a végére kissé besokallt a szereptől, és hogy a nézők többsége még mindig a varázslótanonc figurájával azonosítja. A színész annyira komolyan gondolta ezt az eltávolodást, hogy még egy folyamatosan fingó vízihulla szerepét is elvállalta Az ember, aki mindent tudott (Swiss Army Man) című filmben, majd az Imperiumban például fiatal FBI-ügynökként nácult be, mármint épült be a neonácik közé.

Radcliffe legutóbb egy Robinson Crusoe-történet kedvéért csúfította el magát, ami ugyan nem egy lakatlan szigeten, hanem a bolíviai esőerdőkben játszódik, a lényeg tulajdonképpen ugyanaz: az ember, A Férfi, megpróbál egyedül helytállni az érintetlen vadonban. Mikor kiszivárgott a film sztorija, a Dzsungel kapcsán többen meg is jegyezték, hogy könnyedén olyan mérföldkő lehet Radcliffe karrierjében, amilyen A visszatérő volt Leonardo DiCaprio számára. Aztán amikor kijött az első előzetes a filmhez, egyre többen érezték, hogy ebből azért nem valószínű, hogy Oscar lesz.

Az Impreriumhoz hasonlóan Greg McLean filmje, a Dzsungel is valós eseményeken alapul: az Ausztráliában élő izraeli kalandor, utazó és író, Yossi Ghinsberg a Lost in the Jungle című könyvében írta meg élete bizonyára legnagyobb, három hétig tartó pokoljárását. A húszas évei elejét taposó Ghinsberg pár év katonaság után ébredt rá, hogy még baromira nem áll készen a fiatal férfiak számára kitaposott útra, vagyis a munkavállalásra, a megállapodásra és a családi életre, ezért a nyolcvanas évek elején egy túrazsákkal nekivágott, hogy a kötelességek helyett inkább világot lásson.

Yossi – akit Daniel Radcliffe alakít a filmben – az utazásai során megismerkedett egy menő fotóssal (Alex Russell) és egy tündéri tanáremberrel (Joel Jackson), akik hozzá hasonlóan szintén a világot járják. A három fiatalemberből óriási cimbik lesznek, és már lassan a hazautat fontolgatják, amikor Yossi a bolíviai La Pazban összeszed egy fura osztrák alakot, aki a béna Machu Picchu helyett inkább az igazi ismeretlenbe, a felfedezetlen őserdőbe csábítja őt. "Ezért jöttél, nem?" – kérdezi tőle a fickó, Yossi meg szinte belebolondul, annyira menne már. Megpróbálja két új cimboráját is rábeszélni az útra, és hiába tökös legény mindkettő, ők valahogy teljes őrültségnek tartják az ötletet.

A szuperlelkes Yossi aztán összehoz egy találkozót a titokzatos osztrákkal, a kommunizmusból meg sok minden másból kiábrándult Karllal (Thomas Kretschmann), aki vitathatatlanul remekül ismeri a dzsungelt, és aki olyan meggyőzően adja elő magát, hogy végül a két kétkedő is rábólint a kalandra. Négyesben vágnak neki az útnak, ami kezdetben tényleg csak egy izgalmas kihívásokkal teli bulinak tűnik, például amíg az egyik bennszülött törzs vendégszeretetét élvezik, annyira idillinek tűnik minden, hogy a néző szinte csomagolna is, és követné a példájukat. Karl egy ponton ki is fejti, hogy ezek az emberek csak látszólag élnek a kőkorban, valójában sokkal bölcsebbek nálunk. Nekik kicsit sem hiányzik az az őrület, amiben mi töltjük a mindennapjainkat: a kibaszott internet, rohanás, karrier, meg Instagram, amiket hajlamosak vagyunk kissé(?) túlértékelni.

Ez a rácsodálkozó boldogság azonban nem tarthat örökké, az erőltetett menet és az érintetlen világ kihívásai hamar letörlik a mosolyt még az erejük teljében lévő, nem elkényelmesedett fiatalemberek arcáról is.

"Tökéletes itt az egyensúly. A gond velünk van. Itt mi a rák vagyunk" - mondja Karl, mielőtt a legvadabb vadon előbb széjjelmorzsolja, majd felaprózza a csapatot,  Radcliffe karaktere, Yossi pedig egyedül találja magát a dzsungel közepén, reménytelenül messze mindentől. A film legnagyobb kérdése innentől az lesz, hogyan éli túl ezt a rémesen alakult dzsungeltúrát tökéletesen magára utalva, anélkül, hogy bármit is tudna azokról, akiket az út alatt elhagyott. Yossi dolgát tovább nehezíti, hogy se sátra, se fegyvere nincsen, ráadásul vészesen közeleg az esős évszak, az átnedvesedett bakancsban a lába pedig szép lassan rohadásnak indul.

A közel kétórás szenvedéstörténet egyre mélyebbre és mélyebbre húzza Radcliffe figuráját, akinek a napról napra kilátástalanabb szituáció és a totális kimerültség mindenféle hallucinácókat szül a fejében. Radcliffe közel hét kilót adott le a szerep kedvéért, a barátnője, a szintén színész Erin Darke (akivel az Öld meg kedveseid forgatásán ismerkedett meg) állítólag borzasztóan aggódott miatta. A forgatások ideje alatt, a súlyos koplalás miatt, a sajtóban még egy cikk is megjelent arról, hogy a színész pocsék bőrben van. Radcliffe egy interjú során aztán elmondta, hogy rohadtul nem egészséges, amit csinált, és nem is ajánlja senkinek sem.

Az igazi Yossi Ghinsberget, aki idén 58 éves, mindenesetre rettenetesen meghatotta, hogy Radcliffe ilyen lelkiismeretesen és ennyire kemény munkával próbált ráhangolódni a fiatalkori énjére: a felkészülés során ugyanazokat a zenéket hallgatta és ugyanazokat a könyveket olvasta, mint ő, sőt, még a románnal fűszerezett izraeli akcentusát is megpróbálta elsajátítani, bár ebből a magyar szinkronnal nyilván semmit nem fogunk érzékelni.

Radcliffe pedig a Dzsungelben tényleg mélyre megy, az idei év egyik leggyomorforgatóbb mozis jelenete szinte biztosan az övé: a film egy pontján egy ocsmány parazitát koszos kézzel, egy zsebkés segítségével operál ki a homlokán kinőtt gusztustalan kelésből. És a valóság még ennél is riasztóbb: az igazi Yossi Ghinsberg valójában 14 ilyen élősdit távolított el a fejéből a bolíviai őserdőben. Az ABC-nek azt mondta, hogy fogalma sem volt arról, hogy mi van a bőre alatt, csak azt tudta, hogy rohadtul fáj, ezért esett magának a késével, és ő maga is elsápadt, amikor először megpillantotta, hogy mit bányászott ki magából. Szerencsére a filmben csak egy ilyet kell végignézni. Sőt, szerencsére a Dzsungelt is elég csak egyszer megnéznünk. Nem azért, mert rossz lenne, hanem mert szinte semmi újat nem tesz hozzá a műfajhoz.

A HP rajongóknak mindig öröm újra együtt látni nagy HP színészeket, főleg ha ők még egy párt is alkottak, ez igaz ugyanis Jason Isaacsre (Lucius) és Helen McCrory-ra (Narcissa), akik a Malfoy házaspárt formálták meg nekünk sok éven keresztül. A két színész újra összeállt a 61. BFI London Film Fesztivál díjátadójára, mint konferáló páros. Erről pár képet alább nézhettek meg.

Helen McCrory tehát szintén ott volt eme becses eseményen, néhány kép róla is készült a bevonuláskor:

Helen ezen kívül pár nappal korábban részt vett a Loving Vincent film premierjén, melyben ő alakítja Louise Chevaliert. A film Vincent van Gogh életét dolgozza fel.

Egy előzetest alább nézhettek meg: